Pallasz Athéné Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar

Gyengénlátó Változat

Duális képzés a Knorr-Bremsénél: a „jávorszarvas teszttől” a K+F Intézetig

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

A Pallasz Athéné Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar, valamint a Knorr-Bremse duális képzésén végzős hallgató Szabó Lóránt, aki az elmúlt években a járműipari beszállító cég több részlegén is kipróbálhatta magát. Arra kértük, engedjen konkrét betekintést abba, hogy mi is zajlik a vállalatnál a gyakorlatorientált oktatás keretein belül.

– Miért döntött érettségi után úgy, hogy a Pallas Athéné Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Karon folytatja a tanulmányait? Mennyire befolyásolta a duális képzés lehetősége a Knorr-Bremsénél?

– Az, hogy járműmérnöki szakon szeretném folytatni a tanulmányaimat az érettségi után, egyértelmű volt számomra. Hogy ezt melyik intézményben szeretném megtenni, az már egy nehezebb döntés volt. Testvérem és édesapám is a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, így nagyon adta volna magát a dolog, hogy folytassam a hagyományt. Ennek ellenére egy úgy nevezett road show keretén belül megismertem a lehetőségét annak, hogy részese legyek egy Magyarországon még új típusú oktatási formának. Leginkább a gyakorlat- orientált képzés lehetősége fogott meg, amely azzal kecsegtetett, hogy az elméleti tudást gyakorlati, ipari tapasztalattal is kiegészíthetem. Mindemellett természetesen az, hogy úttörő lehetek valamiben, szintén motivált, csakúgy mint a cég anyagi támogatása, ösztöndíja. Nagyon nem mindegy egy diák, illetve családja számára, hogy mennyit fizet azért, hogy tanulhasson - értem ez alatt többek között a lakhatást, illetve esetlegesen a tandíjat - vagy éppen kap-e már fizetést a tanulmányai alatt. Nyugodtan mondhatom, hogy az, hogy Kecskemét mellett döntöttem, a Knorr, illetve a duális képzés miatt történt.

– Végzős hallgatóként van rálátása a képzésre. Összefoglalná néhány mondatban, hogy hogyan működik ez a rendszer?
– Legelső lépésként egy kiválasztási folyamaton kell részt venniük a pályázóknak, ami összetett és több komponensből áll. Ez különböző kompetenciákat mérő kihívás.

A képzés három részre osztható. A szorgalmi időszakban ugyanúgy, mint minden diáknak, iskolába kell járni, majd ennek végeztével kezdődik a vizsgaidőszak. A duális képzésen tanuló hallgatók számára két részre osztható ez a körülbelüli 6 hét. Az első 4 héten óráink vannak a cégen belül, különböző témákban, illetve a részlegeken dolgozó mérnökök tartanak nekünk több napos képzéseket. Az első pár évben itt általános mérnöki személetmódot, illetve tudást sajátíthattunk el. Többek között modellezéssel, programozással, szimulációkkal, probléma feltárással foglalkoztunk. Majd az utolsó félévekben ezeket az órákat felváltották a céghez szorosabban kapcsolódó foglalkozások. Az egyik legemlékezetesebb óránk a Tököli reptéren történő mérések végrehajtása volt. Itt a saját magunk által módosított paramétereknek köszönhetően végezhettünk különböző mozgásállapotban méréseket egy kamionon. Többek között a vészfékezést szimuláló, úgy nevezett „jávorszarvas tesztet” végezhettük el saját magunk, majd ezeknek a méréseknek a kiértékelése, illetve szimulációs környezetben történő leképzése volt a feladatunk. Mondanom sem kell, maradandó élmény 100 km/h- nál a vészfékezés egy kamionnal, vagy 80-nál egy hajtűkanyar bevétele.

A Knorr-Bremse-nél egyébként különösen nagy hangsúlyt fektettek az oktatásaink során a csapatban való munkára, illetve arra, hogy az egyes évfolyamok ismerjék egymást, így maga az iskola elvégzése is könnyebbé vált mindenki számára. Mindig volt valaki, akitől tudtunk segítséget kérni, ha valahol elakadtunk, és volt egy csapat, aminek a tagjai azon dolgoztak, hogy együtt és közösen vészeljék át az iskola, a cég és az élet által támasztott kihívásokat.

Szabó Lóránt rengeteget profitált a Knorr_Bremsénél töltött duális képzésből

– A cégen belül milyen feladatai voltak, milyen részlegeken járt, milyen tapasztalatokat szerzett? Milyen projektekben vett részt?
– Négy területen szereztem tapasztalatokat. A legelső részleg, melyen az első nyaramat töltöttem 2013-ban, a termelés volt. Ebben az időszakban kezdték meg működésüket a régi gyárból áthelyezett gyártósorok az új gyáron belül. Lehetőségem nyílt pár csoporttársammal együtt egy önálló projekt kivitelezésére. Akkori felettesem az egyik gyártósor optimalizálásával, új normaidő megállapításával, lehetséges fejlesztések feltárásával, illetve a jelenlegi hatásfok növelésével bízott meg. Munkánk eredménye körülbelül 10%-kal csökkentette az adott termelősoron létrejövő selejt mennyiségét.

A következő évben miután megismertem a termékek előállításának folyamatát, annak különböző részlegeit, a termelés támogatási részlegen töltöttem a gyakorlati időmet. Ekkor történt a különböző lokációkból való gyártósorok áthelyezése Kecskemétre, így alkalmam nyílt arra, hogy betekinthessek egy gyártósor áttelepítésének folyamatába. Természetesen folyamatos konzultáció mellett zajlott a munkám - így a feladatomat sikeresen elvégeztem, és igen nagy örömmel töltött el, amikor megkaptam a hírt, hogy a gyártósor, aminek felkészítésével egy hónapot töltöttem, sikeresen átesett a céges auditon.

A 2015-ös évben a kecskeméti kutató és fejlesztő intézetben töltöttem a gyakorlati időt. Itt különböző csapatokra osztottak minket, és projekteket kaptunk, amiket az adott időn belül önállóan fel kellett dolgozni, lehetőség szerint kivitelezni is. Első feladatként egy olyan alkalmazás fejlesztésébe és programozásába kezdtem, melynek segítségével a fejlesztő részlegen található összes tesztpadon végzett vizsgálat nyomon követhető.

Csoportunk besegített egy sóködkamra hűtési rendszerének kialakításába is. Itt a megoldás mellett, mely egy hűtő ventillátor megfelelő beszerelése volt, alkalmunk nyílt annak a folyamatnak az elsajátítására is, ami ahhoz kell, hogy egy adott beruházást véghez tudjunk vinni.

Talán a 2016-os gyakorlat volt az, amit a legjobban élveztem. Amikor először meghallottam, hogy gyakorlatomat a beszerzési osztályon fogom tölteni, úgy éreztem, túlságosan is eltávolodok a mérnöki területtől. Ezt persze nem bántam, hiszen minél több területet megismer az ember, annál jobban tudja végezni a munkáját. Talán a legtöbb tapasztalatot ezen a területen gyűjtöttem. A mentorom és egyben konzulensem kezdetektől fogva, mint barát kezelt engem és csoporttársamat. Rengeteget tanultam arról, hogy egy adott termék minőségét mennyi tényező befolyásolhatja, milyenek a világ beszállítói, melyik országra melyik iparág a jellemző, technológiákat ismertem meg, tehát a minőségellenőrzési folyamatoktól kezdve a beszállítói auditig mindenben részt vehettünk segítségével.

– Mik a tervei a jövőben? Marad a Knorr-Bremsénél? Milyen fejlődési-, milyen karrier lehetőségeket lát itt?
– A BSc képzés során alkalmam nyílt megismerni olyan részlegeket, illetve kutatócsoportokat, amelyekhez az MSc szintű tudás elsajátítása szükséges. Ezért szeretném tanulmányaimat MSc szinten folytatni. A cég dolgozói minden körülmények között segítették a munkánkat, akár a pesti kutatóközpontban, akár a kecskeméti gyárban töltöttük a gyakorlatunkat, mindenhol éreztették velünk, hogy „mindenki egy csónakban evez”, így ezért a mentalitásért így utólag is igen hálás vagyok, és különösen szimpatikussá tette számomra a céget.

Mindezek után úgy érzem, hogy nagyon nehéz lenne kilépni abból a közösségből és légkörből, amihez az elmúlt négy évben hozzászoktam, így remélem tanulmányaimat, illetve munkámat folytathatom az immár MSC-n is induló duális képzés keretein belül. Az egyetem után pedig mindenképpen céljaim között szerepel, hogy elhelyezkedjek egy kutató- csoport tagjaként, esetleg mielőtt hosszabb időre letelepednék, a cégen belül külföldi tapasztalatot is szeretnék gyűjteni. Úgy gondolom, hogy a céljaim megvalósításához támogatást fogok kapni, hiszen ebben a pillanatban is, a két iskola és képzési idő közötti fél évben sem engedték el a kezünket, és munkát kaptunk a kutató és fejlesztő részlegen.

Forrás: autopro.hu

Szerző: Wurmbrandt András | 2017.02.23. 08:45

Parnereink