Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar

Gyengénlátó Változat

FELELŐSEN GONDOLKODÓ FELNŐTTEK NEVELÉSE A CÉL - beszélgetés Dr. Karcsics Éva főiskolai tanárral

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Kemény fába vágta fejszéjét a Neumann János Egyetem, ugyanis a gazdálkodási -és menedzsment szak elindítása mellett, egy olyan projektet is életre hívott, melyet az országban sehol másutt nem végeznek. Az első hallásra kissé bonyolultnak hangzó szakspecifikus kompetenciamérésről van szó, melyről dr. Karcsics Éva főiskolai tanárt, a projekt felelősét kérdeztem. 

A szakspecifikus kompetenciamérés mellett egy teljesen más, a mai korhoz igazodó, tán az eddigi oktatási szemlélettől kicsit eltérő módon próbálnak tanítani. Miben más ez a szemlélet? Kezdjük ezzel.
Egy újonnan induló, felfutó szakként e tekintetben is lehet más alapokról kezdeni, ez ebből a szempontból is szerencsés helyzet. Alkalmazkodunk a felsőoktatás megváltozott körülményeihez, az új generációkhoz, a technikákhoz melyet alkalmaznak. Ma már nem lehet egy tanárnak úgy kiállni, hogy kilencven percet folyamatosan beszéljen, közben elvárni azt, hogy csak rá szegeződjön minden tekintet. Ez már nem megy. Ezt be kell látni.  Már most eredménynek tartjuk, hogy a hallgatók szabadon tudnak és mernek beszélni – a személyiségüktől függetlenül -, és ez azért is van, mert tényleg máshogy próbáljuk őket tanítani.

A mi óráink nagyon interaktívak.

Nagyon sokszor nincs is idejük „elkalandozni”, az órától függetlenül laptopot, telefont nézni, mert bevonjuk őket a munkába, együtt élnek az előadás anyagával. Az a hagyományos felosztás, mely előadás és szemináriumi kereteket ad, idejétmúlt. Véleményem az, hogy minden órának majdhogynem szemináriumnak kellene lenni. Minden órát úgy kellene tartani, hogy azokat az eszközöket, amit használnak – okostelefon, laptop, stb. – nem tiltani, hanem az adott pillanatban bevonni és használni az órai munkában. Az előadásnak is természetesen van létjogosultsága, de a maga helyén.

Ezek mind-mind szemléletbeli különbségek.

Nekünk most az a történelmi előnyünk, hogy új szakként mindent a mostani tudásunknak megfelelően indíthatunk el már a kezdet kezdetén. Ez nagyon sokat jelent. Eredményesség tekintetében már most vannak pozitív visszajelzések. Az elmúlt egy félév alatt voltak vendégelőadók, akik meglepődve tapasztalták és jelezték vissza nekünk, hogy az előadás alatt a hallgatók hozzászóltak az előadás anyagához, kérdeztek. Más egyetemeken ez nincs, vagy kevésbé van így.

Mennyiben más ez a rendszer?
Sok mindenben, de meg kell jegyezni azt is, hogy így tanítani a tanárnak is kihívás. Ennek a működési módnak van egy módszertani és egy szakmai oldala. Az oktató részéről naprakész szakmai felkészültséget is jelent, hisz akkor él az interaktivitás, ha a kérdésekre azonnal válasz is érkezik. Az előadás tematikájának emiatt rugalmasnak kell lenni, de úgy, hogy a célt mégis elérjük. Az oktatónak nem tekintélyelvűen kell kezelni ezeket a helyzeteket.
A módszertanban is rugalmasságra van szükség, időnként el kell szakadni a power-point diasortól és egy-egy kérdésre válaszolva más úton kell az oktatási célt elérni a foglalkozáson. Sokféle változásra van tehát szükség: didaktikában, a technológia használatban, a tanári szerepfelfogásban és abban is, hogy alkalmassá tegyük magunkat erre, kellően rugalmasak legyünk. Az, hogy hozzánk bátran szólnak a hallgatók nagyon sok mindennek köszönhető. Az, hogy egy előadás során meg merjék tenni, hogy kérdeznek, elsős létükre közbe merjenek szólni, egy nagyon tudatosan felépített stratégia.

Le kell bontani a vélt korlátokat a tanári tekintély és a hallgató között.

Ezért is vittük el a csapatot egy Orientációs Táborba. Ennek az egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a képzés megkezdése előtt a tanárok és a hallgatók kicsit ismerkedjenek egymással, a szakkal, a specialitásokkal, a követelményekkel, az egyetemi léttel. Ez nem a gólyatábor vagy annak helyettesítője, mert az is megvolt. Ennek a tábornak teljesen más volt a célja. Az eddigi eredmények és tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az, amire számítottunk, bekövetkezett. Elérte azt a célt, amit mi szerettünk volna. Szeptemberben más minőségben ültek itt a diákok, már rögtön az első órán ezt lehetett tapasztalni.

Milyen volt a félév?
Szerintem sikeres. De nem mondom, hogy nem okozott meglepetéseket. Ugyanúgy voltak nálunk is hallgatói nem teljesítések bizonyos tárgyakból. Ez elkerülhetetlen.
A vizsgaidőszak végén minden oktató, tantárgyfelelős tantárgyértékelést készít, az eredményeket részletesen elemzi, mindezt megosztja oktatótársaival, majd egy félévzáró tanszéki értekezleten szűrjük le a következtetéseket.
Biztos lesz olyan, ahol lehetne még jobban odafigyelni, jobbnak lenni, de hozzá teszem, ehhez kell a hallgató is. Ebből a képletből nem vonható ki a diák akarata, a befektetett energiája. A mögöttünk lévő félévben én is tapasztaltam, volt olyan hallgató, aki december elején értette meg, hogy jobban járt volna, ha a szorgalmi időszakban aktívabb, pedig elmondtam az első három órán, sőt le is volt írva. De ez tán nem is róható fel teljes mértékben a diáknak, hisz úgy összességében nagyon nehéz átállni a középiskolából az egyetemre.

Mi minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy ezt az átállást segítsük, megkönnyítsük.
Módszertanilag is. Több tantárgyunk esetében folyamatos számonkérés van.

Volt egy-két hallgató, aki ezt a folyamatos számonkérést sérelmezte, mondván, ő azért jött ide az egyetemre, hogy három hónapig szabad lesz, lazít, majd a vizsgaidőszakban összeszedi magát. Csak mi meg tudjuk, - a 20-25 éves oktatói tapasztalatból - hogy ez a mutatvány nem mindenkinek sikerül. Jobban jár, ha a nehéz tárgyakból szorgalmi időszakban is készül. Mi ezért, meghatározott tantárgyakból, folyamatosan heti, kétheti időintervallumokban zh-kat (röpdolgozatokat) íratunk. Ez nekünk oktatóknak jóval több munkát jelent, de a tanulónak meg könnyebbség, hisz kisebb anyagrészt kell egyszerre megtanulnia.
Igen, van olyan amiből „csak” vizsgázni kell, de van olyan is, amelyre folyamatosan érdemes készülni. Ezek olyan tárgyak, amelyek meghatározóak lesznek a hallgató előmenetelének szempontjából.
A második félévben is lesznek folyamatosabb jellegű számonkérések, amit majd szép lassan elhagyunk úgy, ahogy a hallgatók folyamatosan előrébb jutnak a képzésben és megszokják ezt a felkészülési rendszert és rutint szereznek.
Eddig szerencsére minden programunkat meg tudtuk valósítani. Én úgy látom, elég szép eredmény fog születni.

Szakspecifikus kompetenciamérés

Térjünk át egy másik, a hallgató előmenetelének szempontjából különleges projektre. Mi is valójában a szakspecifikus kompetenciamérés? Mit jelent ez?
A szakspecifikus kompetenciamérés a minden hallgatónkra kiterjedő tehetséggondozási rendszer egyik eleme. Azt jelenti, hogy az egyetemi éveik során olyan feladatokat kell a hallgatóknak végrehajtani, amelyek azt mérik, hogy ők közgazdászként egy leendő üzleti vállalkozásban, céges szituációban hogyan állnák meg a helyüket. Tehát nem azt mérjük például, hogy általában mennyire kreatívak, hanem azt, hogy egy adott marketing, vagy termékkel kapcsolatos, pénzügyi, vezetői stb. szituációban ő mennyire kreatív. Erre különböző módszertanok léteznek. (A kompetencia az a személyes jellemző, ami az adott munkakör sikeres végzéséhez szükséges tudás, tulajdonság. )

Az, hogy mi mit mérünk, több elvárás eredője. Minden szaknak megvan a képzési-és kimeneti követelménye (KKK), ebben az is szabályozott, hogy milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie a végzett hallgatónak. Emellett léteznek munkaadói, munkaerő-piaci kompetencia elvárások és természetesen különböző kutatások Magyarországon és természetesen külföldön is. Ezeknek az összegzéséből született meg az a kompetencia lista, amit mi itt mérünk.

Ön ennek a projektnek a felelőse?
Igen. Humán erőforrás menedzserként ismerem azokat a módszereket, teszteket, melyeket a legnevesebb cégek is alkalmaznak. A hallgatóink, akik részt vesznek ebben a mérésben, akár a diploma kézhezvétele utáni héten, már egy céges kiválasztás során, nagyon hasonló dologgal fognak találkozni. Ez egy nagyon drága módszer. Szerencsére a PADMA Alapítvány támogatta a szakmai projektünket, így sikerült - többek között - egy világelső vezetőkiválasztó cégtől egy programcsomagot megvásárolni.

És mit jelent a Kompetencia - Portfólió?
Próbáljuk a hallgatókat folyamatosan arra szoktatni, szocializálni, hogy saját magukról és környezetükről felelősen gondolkodó felnőttek legyenek. Ennek az egyik módszere a Kompetencia - Portfólió.

Csak akkor tudnak a hallgatók sikeresek lenni,
ha önmagukért felelősséget vállalnak.

Ha reálisan szembe tudnak nézni önmagukkal, látják erősségeiket, a fejlesztendő területeket, képesek magukra vonatkozóan terveket készíteni, majd azt természetesen véghezvinni. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a hallgató érezze azt, hogy tanulmányi előmeneteléért ő felel. Ő felel saját magáért. Mi ebben segíteni tudjuk. Megteremtjük a lehetőségeket, persze a kényszereket is, hisz e nélkül nem működik az oktatási rendszer.

A szakspecifikus kompetenciaméréshez kapcsolódik a Kompetencia – Portfólió, mely a hallgató fejlődésének, önfejlesztésének és a fejlődésről szóló visszacsatolásoknak a dokumentációja. Ez egy dosszié, amelyben gyűjti a mérések eredményeit, a kompetenciafejlesztéshez kapcsolódó kötelező, ajánlott és önálló feladatait és oktatói visszajelzéseket. Ezek a visszajelzések nem csak a hallgató tudásának különleges elemeire, érdeklődési körére, hanem más képességeire is rámutatnak. Például motivációs képességére, kitartására, együttműködési vagy kommunikációs képességére stb., mindarra, amit egy érdemjegy önmagában nem tud kifejezni. A Kompetencia - Portfólióban elvégzett feladatok és összegyűjtött visszajelzések alapján a végzősöknek

egy egyéni, személyre szóló sorszámozott referenciát adunk teljesítményéről.

A rendszerben benne vannak a hallgató oktatói, TDK témavezetője, mentortanára, benne lesz a duális partner, vagy bárki, aki kapcsolatba került a hallgatóval, például a hallgatótársak is, de maga a hallgató önértékelése is. Így jön létre az úgynevezett „360 fokos”, - a minden érintettre kiterjedő teljes - értékelés, mely szintén egyedülálló a magyar felsőoktatásban.

forrás (szöveg és kép) hiros.hu /Bogdándi Ferenc/ - 2017. 02. 07.

Parnereink